Stambul, act 1

Gábor Gyurkó ötlete nyomán most kipróbálok valami újat, aminek nevet is adtam: napijegyzet. Ezt most magyarul.

Sztambul, első nap. Bábel. Emberek a világ minden tájáról és még közös nyelvük sincsen. Se angol, se török, semmi. A város óriási, és még nagyságánál is nagyobbnak látszik. Ha az ember feláll Topkapi palotához, amerre a szem ellát, csak várost lát. Két kontinens, két tenger, folyók és megszámlálhatatlan hegy, de amerre a szem ellát csak házak, felhőkarcolók és tankerhajók.

Ami viszont az egészet eszkalálja az az, hogy itt az emberek még mindig az utcán élnek. Hihetetlen mennyiségű ember mászkál fel alá, mindenki potenciális vásárló és egyben eladó is. A fején kalácsot áruló férfi egy pillanat alatt már vásárlója az 5 lírás Rooney gyerekmeznek. Aki cserébe az üzletért beruház egy kalácsba is így, este fél 11-kor.

Egy biztos, ide még vissza kell jönni.

  -  23 May 2013

Falukutatás három lábon a Gödöllői dombságban: level 5



The LonelyEconomist on the road again… Vácegres!

  -  19 May 2013


daronacemoglufacts:

[image: Inline image 1]


THEME BY 31DIES.
FOLLOW FOR UPDATES